Öcsém
vesszőparipája, hogy milyen csúnya, amikor azt mondom, hogy terhes vagyok… Olyan,
mintha tehernek tartanám a gyerekem kihordását és ehelyett sokkal szebben
hangzana, hogy várandós vagyok, vagy az, hogy állapotos vagyok.
Hmmmm… Lehetséges,
hogy igaza van a tesómnak és sokkal szebben hangzanak az általa említett
kifejezések… DE! Most mégis mit álszenteskedjek??? Én egy árva szóval nem
mondom, hogy nem ér meg MINDEN létező szenvedést egy gyerek… De miért kéne
mindenhez tapsikolnom? Miért nem mondhatom ki anélkül, hogy egy PASI beszólna,
hogy igen, a végefelé (és rengeteg nőnek az elején is) ez bizony igenis
terhesség és az állapotot az ember néha vajmi kevéssé érzi áldottnak???
Egyrészt dögmeleg
van, amit az ember normál súllyal is nehezen visel, de így meg egyszerűen
horribilisek az éjszakák. Pucéron aludni nem tudok, mert borzalmas érzés. Nem
bírom elviselni, hogy a seggem külön entitásként fekszik mögöttem az ágyban és
ha megfordulok, egy perc késéssel fordul utánam. Az izzadt combjaim
összedörzsölődnek, emiatt már egy jó nagy fájdalmas pállás is keletkezett
rajtuk, amire hintőporhegyeket kéne szórni éjjelenként minimum háromszor. Az
annak idején hetykén a plafont vagy – testhelyzettől függően – a szemközti
falat bámuló melleim most bágyatagon egymásra heverednek, ezzel újabb
izzadtságfolyamot életre hívva. Szóval kösz nem, inkább pácolódom, de maradok a
pizsamánál.
Iszonyat módon fáj
a cunacsontom (tudom ám, hogy a hivatalos neve szimfézis, vagy legalábbis
valami hasonló, de így legalább mindenki érti, mire gondolok). De olyan
szinten, hogy a férj szerint éjszakánként ha fordulok, álmomban is nyögök.
A 6. gombaellenes
kúpkúrán vagyok túl és még mindig nem sikerült kigyógyulnom. A nőgyógyászom
szerint nincs mit tenni, van olyan, akiből ezt hozza ki a terhesség. Van,
akinek az orra folyik és van, akinek a … Hát kösz, részemről maradnék az
orromnál…
Baromira szerettem
volna mindig is sok-sok aranyat, de egyáltalán nem a seggemben. Gusztustalan,
pláne hogy vérzik is. (És egyben nagyon igazságtalan, hogy a férj, aki napi
ötször is trónol sok-sok percet seggalátámasztás nélkül a budin, olyan fitt és
rugalmas kis erekkel van megáldva, hogy neki bezzeg kutya baja.)
Nem baj, már csak két
hét!!! Maximum. SZÜLNI AKAROOOOOOK!!!
Egyébként meg most hallottam, hogy a terhes szó a
régi „tereh”-ből származik és a jelentése: térben és időben kiterjedő
gyönyörűség. Majd pökhendi pofával jól a tesóm képébe vágom, ha legközelebb
kioktat és éreztetem vele, hogy egy műveletlen tahó, hogy még ezt sem tudta.
(Nem kell hozzátennem, hogy én is több, mint egy fél óráig kutattam a
gugliban.)